[secreth]

sziasztok!

Költözködés miatt olcsón eladó sok-sok Galaktika és más folyóirat (régiek)
Tel.: 70-701-6548

[Timsz]

Sziasztok!

Eladó az alábbi, remek állapotban lévő számokat tartalmazó gyűjteményem:

Galaktika - Tudományos-Fantasztikus folyóirat

1985/ 1 - 3 (61-63.)
1986/ 1 - 6; 12 (64-69.; 75.)
1987/ 1-12 (76-87.)
1988/ 1-11 (88-98.)
1989/ 1-12 (100-111.)
1990/ 1-12 (112-123.)
1991/ 1-12 (124-135.)
1992/ 1-12 (136-147.)

Egyben 45e Ft

Véga Sci-Fi magazin 1984/14
Véga Sci-Fi Bibliográfia

Árban megegyezünk!

Keressetek bizalommal! =)
Kérésre fényképeket szívesen küldök!

timsz@citromail.hu

Timsz

[antaru]

Sziasztok! Újként nem tudok külön topikot indítani a magazinok között, de talán egy egyszerű kérdés miatt nincs is rá szükség.

A kérdés pedig az amerikai Asimov's Science Fiction magazinra vonatkozik.
Ismeri valaki, hogyan lehet beszerezni?

Valójában egy régebbi számot keresek (2008. szeptember), de az oldalukon található linkek mögötti e-book forgalmazók nem tartják az ilyen régi számokat és az amazon/ebay sem segített.
Guglin meg túl sok a találat Asimov nevére és nem a magazinra.

Egyelőre írtam egy emailt egy amerikai barátnak, hogy nézzen utána, amire várhatóan pár napon belül válaszol, de gondoltam rákérdezek itt is.

Miért keresem ezt a számot:
A szeptemberi Galaktikában közölt Will McIntosh féle, Házasság a halál után c. sztori után rákerestem az író egyéb munkáira és az Asimov'son fent van tőle a Midnight Blue, ami könnyen olvasható és meg is tetszett (mert a mcguffin emlékeztet egy régi, kedvelt videojátékban (Final Fantasy VII) szereplő dologra.
A 7. oldal után (kinyomtatva olvastam) azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a konklúzió a szeptemberi számban található.
A 2008-asban.

A Galaktika nagyon up to date-nek tűnik (csak mostanában kezdtem forgatni), a McIntosh novella (Házasság a...) itthon a múlt hónapban volt olvasható, az Asimov's weben meg a főoldalon van.
Talán a Galaktikának nekik kellene írnom egy mailt, hogy fordítsák le és dobják be valamelyik következő kiadásba..

[sheenard]

Másrészt, mondjuk ír romantikus regényt, meg dokumentumkönyvet, meg történelmi regényt, tegyük fel. Ezt akár érdemes is lehet külön álnevekkel szétválasztani, úgymond külön-külön "brandelni".

Ennek van értelme, ez igaz. Én jelen pillanatban azon gondolkodom, hogy a Mysterious Universe könyveket továbbra is Anthony Sheenard álnéven futtatom, de a többit - ha a kiadók is beleegyeznek - akkor Szélesi Sándorként. Még a Városalapítók újrakiadásánál és folytatásánál is inkább Szélesi lennék...

[Merras]

A sok álnévnek pl. Nemere esetében lehet értelme, aki ugye megír egy könyvet két hét alatt. Egyrészt, gázosan mutatna a polcon év végére 52 darab Nemere kötet. Másrészt, mondjuk ír romantikus regényt, meg dokumentumkönyvet, meg történelmi regényt, tegyük fel. Ezt akár érdemes is lehet külön álnevekkel szétválasztani, úgymond külön-külön "brandelni".

[Hackett]

sheenard:
Még én is ebben a korszakban kezdtem ám.:-) Viszont a sok álnévnek régen sem fogtam fel az értelmét. Szerinted mi volt? Tematizálás? Na de minek?

[sheenard]

Nem, én arra gondoltam, hogy vagy az is vagy?:-P

Komolyan erre gondoltál? Eszembe nem jutott volna, de köszönöm, hogy megvilágítottad...

Szerintem arról, hogy milyen szerzői név kerül a borítóra, az író dönt. Néha pedig a kiadó. És ez semmit nem von le az adott könyv minőségéből, már ha van neki olyan.

Esetemben nem volt választásom 1997-ben. Akkor nem az író döntött, legfeljebb az új angolszász nevében, de választása nem volt, hogy legyen-e álneve... Születni meg még akkor születtem, amikor a magyarok magyar néven publikálhattak. Az angol álnevezősbe úgy nőttem bele. Igaz - hozzá kell tenni - akkor már legalább azon a korszakon túl voltunk, amikor egy író nem egy álnevet, hanem ötven álnevet használt.

Másoknak még kétségbeejtőbb a helyzete (szerintem legalábbis zsákutca), amikor sok jó regényt írt, de annyi néven, hogy eltűnt a regények mögül az író...

Ez a véleményem aztán okozott is törést némely kiadóval való kapcsolatomban Anno régesrég...

[sezlony]

Mi valóban az angol álnevezős korban születtünk

Hackett, Te 2002-ben kezdtél el publikálni, én 1999-ben, Sheenard 1996-ban. Vagyis nem korkérdés! Leginkább kiadói politika és írói döntés.
Mark Twain pedig akkor releváns példa itt, ha mondjuk Brandai Hektor néven publikálnál

Szerkesztve sezlony által: 09 October 2007 - 08:05 AM

[Hackett]

"... vagy lemegyek a szintedre?"

Nem, én arra gondoltam, hogy vagy az is vagy?:-P

De a régmúltból származó maradványnevet nem is Rád értettem, pusztán felsoroltam pár lehetőséget, amikkel találkoztam eddig. Mi valóban az angol álnevezős korban születtünk, bár én továbbra is úgy gondolom, hogy nem az számít, milyen néven ír az író, hanem hogy mit. (Pl. Mark Twain vagy Robert Jordan sem létező személyek voltak (sajnos), hanem álnevek, és meglepően sok írót lehetne még ide felsorolni.) Akit a álnév zavar, gondolom, egyetlen álneves írót sem olvas.
Szerintem arról, hogy milyen szerzői név kerül a borítóra, az író dönt. Néha pedig a kiadó. És ez semmit nem von le az adott könyv minőségéből, már ha van neki olyan.

[sheenard]

Tetteted a hülyét, hogy nem érted, vagy...?

... vagy lemegyek a szintedre?

Különben is, írói álnevekről beszélgetünk. Kivéve, ha Téged Sheenard Sándornak, vagy Szélesi Anthonynak hívnak.

Persze, de nem Sheenardként jelenek meg, hanem Szélesiként, igaza van Szuvynak. Tehát nem a régmúltból "származó" maradványnéven, hanem a sajátomon.

De lehet, hogy rosszul értelmeztem, amit mondtál.

Sztuvy: esetemben a kiadó kérte, hogy legyen Szélesi a Sheenard szerint és ennek külön örülök. Szerintem Antal Józsefnél és László Zoltánnál fel se merült semmiféle álnevezés - ők szerencsés helyzetben vannak nem abba a korba születtek bele, amikor még álnevezni kellett