Mit jelent Neked a Szabadság, mit jelent a családodnak, mit jelent a szeretteidnek?
Sokat olvastál, hallottál már a Szabadságról, így, nagy „Sz” betűvel írva, de elgondolkodtál-e valaha azon, hogy mit jelent ez a fogalom valójában? Felejtsd el a tankönyveket és a lexikonokat, a politikusoktól hallott zsolozsmákat; most az egyszer próbálj meg saját magadba nézni, és úgy válaszolni erre az egyszerű kérdésre.
A Szabadság talán azt jelentheti, amikor a vénasszonyok nyarában, kezedben egy üveg sörrel vagy vörösborral kifekszel egy parkba vagy mezőre? A nap édes langyossággal melegít, az ég még kék, és a felhők még nem hideg esőt hoznak, hanem boszorkányokat és sárkányokat, királylányért harcoló herceget, bárányokat, lovakat vagy törpéket. Nem gondolsz a vizsgáidra vagy a munkádra, egyetlen ZH vagy kötelező féléves jelentés sem idegesít. Csak fekszel, és ha becsukod a szemed, az a zsibbadt jó érzés ami elönt…talán az a Szabadság.
Szabadság lehet az is, ha az utcai lámpának dőlve először csókolod meg azt a lányt vagy azt a fiút? Leültök egy padra, összebújtok, és ha éppen látszanak, a csillagokat nézitek. Hajnalban elzörög mellettetek egy villamos, és egyáltalán nem érdekel, hogy hamarosan indulnod kell a munkába vagy a suliba. Csak egy szempár és egy arc a fontos, minden más megvárhat…talán ez a Szabadság.
Talán Szabadság az is, ha egy étteremből elégedetten távozol? Az étel jó, a pincér vagy pincérlány kedvesen bánt veled, és jókat nevettél a barátaiddal. Vannak még helyek, ahol vendégként figyelmet és törődést kapsz. A gyomrod tele, és ha visszanézel az estére, egyáltalán nem bánod, amit elköltöttél…talán ez a Szabadság.
Szabadság az is, ha felülsz a buszra vagy a villamosra, és az esti megvilágításban nézed a Városodat? A barátaid, a családod és számtalan ismerős lakik a házak rengetegében, és minden utcanév ismerős a számodra. Együtt nőttél fel a falakkal, otthon vagy, ez a Te Városod, és talán…ez a Szabadság.
Ezernyi kép lehetséges, hát gondolkozz el, kérlek, hogy mit jelent a nagybetűs szó a számodra.
Én, ha reggel felkelek, munkába menet szeretek meginni egy kávét a kedvenc reggelizős standomnál, és szeretem ott megvenni a lekváros buktámat. Szeretem az ottani buktát. Foszlós és nem olyan papírízű, kemény műlekvárral van töltve, mint amilyeneket a nagyáruházak pékségeiben kapni. Holnap reggel nem fogok ott megállni, mert a standot valakik a Szabadság nevében szétverték. Sőt, még csak villamossal sem tudok menni, mert a Szabadság nevében valaki megrongálta a síneket, és a betört kirakatok látványa sem derít jó kedvre. A parkomat is hiába keresném, mert a füvet letaposták, feltúrták, és szeméthegyek borítják a placcot. A padra sem ülhetek le a barátnőmmel, mert barikádnak használták valakik, a Szabadság nevében.
Valakik!
Nem kérek a ti Szabadságotokból, mert az a tiétek, és soha nem volt, és soha nem is lesz az enyém. Ti, akik gyújtogattok és rongáltok, a saját Szabadság eszmétekért csaptok össze a rendőrökkel. Én nem kértem egyikkőtöket sem arra, hogy ezt tegyétek a Városommal. A szememben nem forradalmárok vagytok, hanem közönséges bűnözők, akik megsemmisítik a Szabadságomat. Az elnyomók Ti vagytok, mert olyan világot hoztatok el, amelyről azt hittem, már sohasem tér vissza. Hősökhöz hasonlítjátok magatokat, pedig Zsarnokok vagytok, akik az erőszak megafonján üvöltötök a világba. Túlléptetek minden határon és túlléptetek minden törvényen. Egyes politikai vezetők máris rendőri brutalitásról beszélnek, de én azt gondolom, hogy ha az ő Szabadságukat veszélyeztetnétek és rombolnátok le, nem ezt mondanák.
Az én szememben minden egyes rendőr értem és a családomért áll veletek szemben a sorfalban. Az én arcom búvik a pajzs mögé, az én karom emeli magasra a gumibotot, és csap le rátok veszett dühvel. Az én haragom fúj az arcotokba a könnygázfegyverekből, és az én öklömtől folyik a véretek, ha a gumilövedékek ütését érzitek.
Ti, akik az én Városomban az én Szabadságomat akarjátok elnyomni, nem forradalmárok vagytok, hanem zsarnokok. Elbánunk veletek.
Sokat olvastál, hallottál már a Szabadságról, így, nagy „Sz” betűvel írva, de elgondolkodtál-e valaha azon, hogy mit jelent ez a fogalom valójában? Felejtsd el a tankönyveket és a lexikonokat, a politikusoktól hallott zsolozsmákat; most az egyszer próbálj meg saját magadba nézni, és úgy válaszolni erre az egyszerű kérdésre.
A Szabadság talán azt jelentheti, amikor a vénasszonyok nyarában, kezedben egy üveg sörrel vagy vörösborral kifekszel egy parkba vagy mezőre? A nap édes langyossággal melegít, az ég még kék, és a felhők még nem hideg esőt hoznak, hanem boszorkányokat és sárkányokat, királylányért harcoló herceget, bárányokat, lovakat vagy törpéket. Nem gondolsz a vizsgáidra vagy a munkádra, egyetlen ZH vagy kötelező féléves jelentés sem idegesít. Csak fekszel, és ha becsukod a szemed, az a zsibbadt jó érzés ami elönt…talán az a Szabadság.
Szabadság lehet az is, ha az utcai lámpának dőlve először csókolod meg azt a lányt vagy azt a fiút? Leültök egy padra, összebújtok, és ha éppen látszanak, a csillagokat nézitek. Hajnalban elzörög mellettetek egy villamos, és egyáltalán nem érdekel, hogy hamarosan indulnod kell a munkába vagy a suliba. Csak egy szempár és egy arc a fontos, minden más megvárhat…talán ez a Szabadság.
Talán Szabadság az is, ha egy étteremből elégedetten távozol? Az étel jó, a pincér vagy pincérlány kedvesen bánt veled, és jókat nevettél a barátaiddal. Vannak még helyek, ahol vendégként figyelmet és törődést kapsz. A gyomrod tele, és ha visszanézel az estére, egyáltalán nem bánod, amit elköltöttél…talán ez a Szabadság.
Szabadság az is, ha felülsz a buszra vagy a villamosra, és az esti megvilágításban nézed a Városodat? A barátaid, a családod és számtalan ismerős lakik a házak rengetegében, és minden utcanév ismerős a számodra. Együtt nőttél fel a falakkal, otthon vagy, ez a Te Városod, és talán…ez a Szabadság.
Ezernyi kép lehetséges, hát gondolkozz el, kérlek, hogy mit jelent a nagybetűs szó a számodra.
Én, ha reggel felkelek, munkába menet szeretek meginni egy kávét a kedvenc reggelizős standomnál, és szeretem ott megvenni a lekváros buktámat. Szeretem az ottani buktát. Foszlós és nem olyan papírízű, kemény műlekvárral van töltve, mint amilyeneket a nagyáruházak pékségeiben kapni. Holnap reggel nem fogok ott megállni, mert a standot valakik a Szabadság nevében szétverték. Sőt, még csak villamossal sem tudok menni, mert a Szabadság nevében valaki megrongálta a síneket, és a betört kirakatok látványa sem derít jó kedvre. A parkomat is hiába keresném, mert a füvet letaposták, feltúrták, és szeméthegyek borítják a placcot. A padra sem ülhetek le a barátnőmmel, mert barikádnak használták valakik, a Szabadság nevében.
Valakik!
Nem kérek a ti Szabadságotokból, mert az a tiétek, és soha nem volt, és soha nem is lesz az enyém. Ti, akik gyújtogattok és rongáltok, a saját Szabadság eszmétekért csaptok össze a rendőrökkel. Én nem kértem egyikkőtöket sem arra, hogy ezt tegyétek a Városommal. A szememben nem forradalmárok vagytok, hanem közönséges bűnözők, akik megsemmisítik a Szabadságomat. Az elnyomók Ti vagytok, mert olyan világot hoztatok el, amelyről azt hittem, már sohasem tér vissza. Hősökhöz hasonlítjátok magatokat, pedig Zsarnokok vagytok, akik az erőszak megafonján üvöltötök a világba. Túlléptetek minden határon és túlléptetek minden törvényen. Egyes politikai vezetők máris rendőri brutalitásról beszélnek, de én azt gondolom, hogy ha az ő Szabadságukat veszélyeztetnétek és rombolnátok le, nem ezt mondanák.
Az én szememben minden egyes rendőr értem és a családomért áll veletek szemben a sorfalban. Az én arcom búvik a pajzs mögé, az én karom emeli magasra a gumibotot, és csap le rátok veszett dühvel. Az én haragom fúj az arcotokba a könnygázfegyverekből, és az én öklömtől folyik a véretek, ha a gumilövedékek ütését érzitek.
Ti, akik az én Városomban az én Szabadságomat akarjátok elnyomni, nem forradalmárok vagytok, hanem zsarnokok. Elbánunk veletek.
4 Comments On This Entry
Oldal 1 / 1
marika
24 October 2006 - 10:57 AM
Kérem tisztelettel, nem egy kicsikét... hogy is mondjam, kispolgári megfogalmazása ez a szabadságnak??
A többi részével maximálisan egyetértek, nem az utcán kell eldönteni bizonyos dolgokat ilyen formában, mint ahogy az ember férjet/feleséget sem egy átmulatott éjszaka után választ félrészegen.
A többi részével maximálisan egyetértek, nem az utcán kell eldönteni bizonyos dolgokat ilyen formában, mint ahogy az ember férjet/feleséget sem egy átmulatott éjszaka után választ félrészegen.
KissG
24 October 2006 - 11:32 AM
Nem, nem kispolgári megfogalmazása. Ez alap.
Lehetőségem van jól érezni magam, békében élni. Ha megfosztanak ettől, akkor korlátozzák a szabadságomat. Egyszerű.
Nem akarok pesten sétálni. Már undorodom a pesti utcáktól. Mi lenne, ha elkezdenék tüntetni a rendbontók ellen? Mit csinálnának velem? Miért nem csinálják akkor magukkal ugyanazt?
Ja, Brod! A 3. negyedéves zárás pont a vénasszonyok nyarára esik
Lehetőségem van jól érezni magam, békében élni. Ha megfosztanak ettől, akkor korlátozzák a szabadságomat. Egyszerű.
Nem akarok pesten sétálni. Már undorodom a pesti utcáktól. Mi lenne, ha elkezdenék tüntetni a rendbontók ellen? Mit csinálnának velem? Miért nem csinálják akkor magukkal ugyanazt?
Ja, Brod! A 3. negyedéves zárás pont a vénasszonyok nyarára esik
marika
24 October 2006 - 11:46 AM
Nekem a szabadság az még utópia. De ha egyszer benne fogok élni, akkor biztos, hogy nem a buktára formált alkotmányos jogaimban fogom megfogalmazni a szabadság fogalmát.(erre, és csakis erre értettem a kispolgári meghatározást). Mitőlünk nemcsak a buktát vették el, hanem a lisztet is, ha érted, hogy mire gondolok. De ne politizáljunk. Te sem szereted, én sem.
Oldal 1 / 1
← Május 2012 →
| V | H | K | S | C | P | S |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
Recent Entries
-
Kedves Elvtársak, Polgártársak, Futballdrukkerek,on Oct 23 2006 23:40 PM

Súgó

4 Comments







